Első bejegyzésnél illik minden elmondani magamról. Ebben az esetben viszont inkább Lujziról kéne.
Nem egyszerű. No ez biztos. Vagy inkább nagyon is az?
A hasznaltauto.hu oldalon kezdtem el keresgélni valami normális terepjárót. Azon lehet vitatkozni, hogy vajon normális-e az, aki manapság terepjárót vesz. S itt nem a divatos SUV-okra gondolok. Bár azok is képesek sok mindenre a műútról letérve (tapasztalat...) de azért azok mégis csak látványcuccok!
Szóval elindult a keresés. Mivel Hyundai Forever van nálam, rögtön elkezdtem nézegetni a Gallopereket. Árban maximum egy millióig mehettem el. Ez utóbbi igen behatárolta az évjáratot és az állapotot is...
Nézegetés, telefonok, e-mailek, amikre nem jött válasz, általában az ország másik végén található "kitűnő állapotú" példányok aztán egy szépséges Land Rover Discovery...aztán kiderül egy merő rozsda alul...
Egyik nap este kattintgatok unalmas arccal, amikor elém ugrik egy kép! Maga a csoda! Mivel imádom a country zenét, imádom a cowboy kalapjaimat...imádom a pick-upokat is! Mindig álmodoztam, hogy majd egyszer egy "pick-up truck". A felugró képen pedig ott volt előttem a megtestesült álom!
Hófehér, fekete gallyrács, platón fekete csövezés (bukókeret?), felmatricázva, kiemelve, brutális gumikkal, tele lámpával...nagy felújítás után!
Hoppá! Szerelem! Első látásra! S bár mindig és mindenhol elmondják, hogy így nem szabad autót vásárolni, szerintem az emberek 99%-a akkor is így tesz! Én néha már-már betegesen kötődöm a tárgyaimhoz, így mindig fontos az első érzelmi hullám...hát itt volt!
Rögtön telefon menyasszonynak, hogy "nézd meg", "ugye milyen állat?", "felújítás után van", "mehetek vele fotózni, nem kell vigyázni nagyon rá", "nem baj, hogy nincs csomagtartó, majd ponyva lesz"...
Másnap telefon, majd megbeszélve egy megtekintés. Nem annyira közel hozzám, de legalább visszafelé egy Gallopert is megnézünk majd.
Nagy izgalom. Megérkezés. Meglátás...uhh, de kemény! Eladó kedvesen fogad, menjünk egy kört! Ki terepre, és meggyőzött! Látványos a vas! Futómű felújítva, meg ez is, meg az is. Rózsaszín a köd, persze minden jó! Menyasszony még próbálkozik nálam, hogy vannak hiányosságok...de nem sok sikerrel! A Gallopert már sötétben "nézzük" meg, de valahogy nem tetszik.
Hitel megjön, megyünk a kocsiért! Igyekszem rövidre zárni a bevezetőt már, mert nincs értelme tovább ragozni. Március folyamán büszkén ültem bele egy állat, 20 éves Mitsubishi L200-ba, amit mindenki megbámult! Sosem szerettem a sztenderd dolgokat, talán ez is közrejátszott a megvételben.
A rózsaszín köd elült és aztán jött a valóság...ez a blog erről és a kocsi sorsáról fog szólni. Mint írtam, ragaszkodom a tárgyaimhoz...Lujzihoz is! Szépen és lassan elindulunk hát a normális állapot elérése felé.
A hibákról, hiányosságokról a következő írásomban szólok majd...
